Gondolom, senkit nem lep meg kulonosebben, hogy meg mindig Tulumban vagyok. A penteki francia buli fergeteges volt, hajnalig denszeltunk a homokban. A fraciatudasom hajnali harom korul tetozott. Mindenki kioltozve, a lanyok elegans ruhaban, a pasik feher ingben. En farmerben es poloban vettem reszt a mulatsagban.

Szombatra ismet kisutott a nap, igy kenytelen voltam elhalasztani az utazast. De a leginkabb azert, mert este a helyi kedvenc zenekarom jatszott a strandon! Akkora bulit csinaltak este nyolckor, hogy az egesz strand tancolt. Akit erdekel, a bandat Maria Cantu-nak hivjak, es eme linken lecsekkolhato a muzsika is: http://www.myspace.com/mariacantumex

Akinek netan van budapesti szorakozohelyeken kontaktja, tudassa velem es beszervezem a bandat. Szallas, kaja megoldva.

Mivel a fenykepezogepembe tobb kilo homok kerult az elmult napokban, igy ezekrol a bulikrol sajnos nem tudok fotokat prezentalni.  

Node lassan vissza kell ternem a valosagba, merthogy harom nap mulva a Continental Airlines szeretettel var Londonba indulo jaratan.

Levezeteskepp Merida-ban toltom a ma estet, aztan holnap Ciudad del Carmen kovetkezik. Egy mexicoi szobatarsam szerint gyonyoruszep varos, es utba is esik. Valoszinuleg szerdan, gepindulas elott erkezem Mexico Citybe.

Ugy tunik, sok irnivalo nem lesz mar, ezert most bucsuzom.

Remelem, a legtobben elveztetek kis beszamoloimat, es jovore minel tobben indultok hasonlo utazasra. A legtobb szallashelyen es vendeglatoipari egysegben en voltam az elso magyar, ugyhogy mostmar nyitva az ut elotettek. Talan sikerult bebizonyitanom a ketelkedoknek, hogy utazni egyaltalan nem veszelyes, viszont a legjobb dolog, amit az ember kezdhet magaval.