A hajnali 6 oras indulas helyi ido szerint 6.30-at jelent. A varakozo csoport kisse bosszus, mire vegre felbukkan a kisbusz a sotetben. Fronte Echeverria-ig murvas uton zotykolodunk mintegy negy oran keresztul. A ket orszagot itt egy hosszu nevu folyo valasztja el, amin kis lancha-val kelunk at. Ut kozben megismerkedem ket osztrak szomszeddal, akikkel a kovetkezo napokat toltom. Az immigration office egy kekre festett kis epulet a semmi kozepen. A guatemalaiak borzaszto baratsagosak, ez az elso szembeotlo kulonbseg. A masodik pedig, hogy nem ertem mit beszelnek, pedig ez is spanyol kell hogy legyen.

Innen ujabb ket ora kovetkezik a murvas uton, majd ujabb ketto a mar aszfaltozott, am semmivel sem jobb minosegu uton, mire Flores-be erkezunk a Peten Itza to partjara. A telepules egy szigeten fekszik, osszesn mintegy ketezren lakjak. A varoskozpont a sziget kozepen allo hegyen talalhato, gyakorlatilag minden ut ide vezet.

Floresben 6 dollarert sajat szobam van furdoszobaval. Ez am a luxus! Tora nezo kilatas ugyan nincs, de azt a tiz metert a partig nem esik nehezemre megtenni. A to vize csodas kek, epp kellemes homersekletu, erosen a juliusi Balatonra emlekeztet. Foleg az este, amikor nehany sor es osztrakok tarsasagaban elvezem a holdfogyatkozast a hotel lepcsojerol.

A kovetkezo nap a semmitteves jegyeben telik, a ket hettel ezelott megirt kepeslapok ma sem kerulnek a postara. Meg mindig remenykedem egy kiados alvasban is, habar ez a mai napig nem tortent meg.

Masnap hatkor indulunk Tikal-ba az ujabb maya romokhoz, hogy elkeruljuk a deli hoseget. Mivel egyora utan vegzunk, ez nem annyira sikerult.

A belepo felhaboritoan draga, fokepp azert, mert nincs semmi magyarazat az epuletek mellett. Nem ugy, mint Palenque-ben, ahol tobb nyelvu helyes kis tablak adtak reszletes leirast az egyes piramisok funkciojarol. Ide tenyleg csak annak kell idegenvezeto, aki se angolul se spanyolul nem beszel. Bezzeg Tikal-ban csak bolyong az ember a romok kozt, arra a keveske informaciora hagyatkozva, ami az utikonyvben szerepel. Am a bolyongasnak azert megvan a jutalma is. Ket piramis kozt az erdei osvenyen egyszer csak gallyak kezdenek hullani a 8-10 meter magas fakrol. Egy egesz majom csapat van folottunk. Nem am picurka selyemmajmok, hanem szep meretes uvolto majmok (howling monkey - lehet, hogy maskepp forditjak magyarra, nemtom), meg egy masik barna fajta, aminek sajnos nem tudom a nevet. Mindenesetre keszitunk vagy szaz kepet fejenkent, aztan csak tatott szajjal bamulunk, mintha Karacsony lenne. Kesobb meg felzavarunk egy coatamundi csapatot is. Ezt aztan vegkepp nem tudom, hogy ezekenek a lenyeknek van-e magyar nevuk. Kb egy meter hosszu bozontos farku allatok vorosesbarna bundaval, az orruk hosszu, hangyaszra emlekezteto. Ha jo tudom, csak gyumolcsot esznek. Ha valaki tudja a nevuket, irja meg, legyszi.

Ehhez kepest a korulottunk repkedo szinpompas papagajok es egyeb madarfajok mar nem keltenek nagy feltunest.

Este a szokasos Sol sor tarsasagaban uldogelunk a toparton es figyeljuk, hogy kel fel a horizonton a hold hatalmas voros korongja. Ahogy azt mar megszokhattuk, alvasban nem sok reszem van. Reszben mert masnap 5-kor indulok vissza Mexico-ba Belize-en keresztul, reszben pedig mert a szomszed szobaba hajnali ketto korul lakok erkeznek, es egy oran keresztul zorgetik nejlonzacskoikat.