...mert egy internet olyan cafeban vagyok, ahol a billentyuzeten minden masodik betut cellux-szal ragasztott papirfecnik helyettesitenek. Pedig egyebkent egyaltalan nem tunik kopottnak.

Mexiko varosban ket napot toltottem, szallasadom roppant kedves ember, sokat beszelgettunk. Ellatott rengeteg jotanaccsal, olcso etkezdek cimeivel. Elso nap este hetig mentem, fokent gyalog, le az eukaliptusz illatu Chapultepec parkba, fel a Museo Nacional de Historia-ba, mely spanyolok utani idoszakkal foglalkozik. Mexico mar nagyon fejlett orszag volt a szazadfordulon, tobb vilagkiallitason is reszt vett, a fotozas es filmkeszites oriasi nepszerusegnek orvendett.

Ezutan a varoskozpont (a ´zocalo´) fele vettem az irany, meg naplemente elott korbejarva a katedralist, a foteret. Sikerult belekeverednem egy aktualis tuntesbe, epp a biciklis taxisok tuntettek a nem megfelelo szocialis korulmenyek miatt. Szerencsere a felvonulas bekesen zajlott, ami ugyebar nem olyan termeszetes ebben az orszagban (sem).